A hosszabb várakozási idő a rákos betegek magasabb halálozási arányához kapcsolódik

A British Medical Journal (BMJ) nemrégiben megjelent kutatása arra a következtetésre jutott, hogy a rák kezelésének késése a minden okból kifolyólag bekövetkező halálozás növekedésével jár.

A Covid-19 világjárvány kezdete óta a betegek rákkezeléshez való hozzáférése világszerte számos egészségügyi intézményben késett, és ez aggodalomra ad okot a világjárvány elleni védekezési intézkedések rákos betegekre gyakorolt nem szándékos következményei miatt.

Bár világszerte számos tanulmány készült a kezelés késése és a halálozás közötti összefüggésről, a modellezési erőfeszítéseket hátráltatta a valós világból származó minőségi bizonyítékok hiánya, ezért a kutatócsoport egy átfogó áttekintés hét fő ráktípusra kiterjedő 34 már létező tanulmányból.

Az eredmények azt mutatták, hogy a diagnózis és a műtét közötti minden négyhetes késés a 6-8% relatív növekedéssel jár az összes okból bekövetkező halálozásban.

A vizsgálatba bevont ráktípusok képviselik 44% az összes előforduló rákos megbetegedés közül globálisan. Öt gyakori rákra terjedt ki; hólyag-, mell-, vastagbél-, végbél- és tüdőrák; méhnyakrák, amely a negyedik leggyakoribb rák a nők körében; és fej-nyaki rák; és megállapította, hogy mind a hét ráktípus esetében a kezelés négyhetes késése a halálozási kockázat növekedésével jár.

Ezenkívül a tanulmány megállapította, hogy a nyolc hétig és tizenkét hetes késések tovább növelik a halálozás kockázatát. A mellrákműtét nyolchetes késése 17%-vel növelné a halálozás kockázatát, és 12 hetes késés, amint azt például a Covid-19-zárlat és egyes országok felépülése során tapasztalták, 26%-vel növelné a kockázatot.

A késedelmes kezelés hatása a betegek kimenetelére olyan dolog, amely a Covid-19 világjárvány idején előtérbe került. Noha a legtöbb esetben sürgős rákműtétet hajtanak végre, az elektív rákműtétet és a sugárterápiát sok országban elhalasztották vagy elhalasztották, mivel erőforrásokat csoportosítottak át a járvány kezelésére.

Ez idáig nem lehetett megbízhatóan számszerűsíteni a Covid-19-elzárási intézkedéseknek az ellátási mintákra és a betegek kimenetelére gyakorolt hatását, és hangsúlyozza, hogy nemzetközi erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy olyan rendszereket hozzanak létre, amelyek kiváló minőségű adatokat állítanak elő a tájékoztatáshoz. ennek további kutatása.

A valóság az, hogy a késedelmes kezelések hatása – beleértve a rákműtéteket is – valószínűleg sokkal nagyobb hatással van mind a betegekre, mind az országok egészségügyi ellátórendszerére, mint azt a jelen tanulmány eredményei sugallják. Nem veszi figyelembe az állapot rosszabbodásának a betegre gyakorolt hatását; kiterjedtebb kezelések szükségessége és a szövődmények fokozott kockázata a késések során bekövetkező progresszió miatt; és a betegek életminőségére gyakorolt hatás. A magasabb közvetlen gondozási költségek révén nagyobb gazdasági teherhez is vezethet.

Jóllehet a vizsgálat keretein kívül esik, egyértelműen azt is figyelembe kell venni, hogy mi történik a beteg diagnózisa előtt. Ha a várakozási idő meghosszabbodik a szakorvosi látogatásra vagy egy diagnosztikai vizsgálatra, például szkennelésre vagy kolonoszkópiára, az befolyásolja a betegek kezelésének sebességét; a késés pedig káros hatással lehet a betegek életminőségére. Minél később diagnosztizálják a rákot, annál sürgősebb lesz a kezelés, és annál rosszabb lesz a beteg kimenetele is.

Az ismertető elérhető a BMJ honlapján